Haptonómia - A szeretetteli kontaktus tudománya

"Mi a haptonómia?  

A haptonómia módszerét a holland fizioterapeuta Frans Veldman (1921-2010) dolgozta ki az 1960-as években. Veldman a koncentrációs táborban lett figyelmes arra, milyen fontos szerepet játszik az affektív kontaktus a túlélésben. Felismeréséből bontakozott ki a haptonómia, az affektív kontaktus tudománya.
Az 1980-as években Veldman Franciaországba költözött. Így a haptonómia elsősorban Hollandiában és Franciaországban vált közismertté.

A haptonómia szó a klasszikus görög hapsis (jelentése: érintés, érzékelés, tapintás) ésnomos (jelentése: törvény, szabály, norma) szavak összetételéből származik.  A hapteinigéből származó hapto jelentése: érintek, újraegyesülök, kapcsolatot teremtek, kapcsolódom valamihez, és átvitt értelemben: (tapintással) kapcsolatot teremtek, hogy valakit egészségessé (egésszé) tegyek, hogy megerősítsem (a létezésében).
A haptonómia egyik fő célja az, hogy a másik személyt megerősítse a racionális létében éppúgy, mint a benne rejlő Jóban.

A haptoterápia arra épül, hogy a páciens teste „meghosszabbodik, átnyúlik” a terapeuta kezébe, karjába, testébe (prolongement). Ez a másikba való átfolyás az érzetek és reakciók alapvető módosulásához vezet, amelyre egy egész terápiás program építhető. Frans Veldman arra vállalkozott, hogy elméletbe foglalja ezeket a nehezen megragadható jelenségeket. Tevékenysége hiánypótló a befogadásra, az érzékiségre, az affektivitásra és a transzperszonalitásra építő eljárások terén, hiszen a tudományos megközelítést kiterjeszti egy olyan területre, ahol ez a legkevésbé sem szokványos. Ennek az sem von le értékéből, hogy tudjuk, a testnek ebben a dimenziójában a kimondhatatlan részt sosem fogjuk tudni felszámolni.

Miben segít a haptoterápia?

Lelki problémák

• pszichoszomatikus jelenségek
• az önbizalom és az önelfogadás nehézségei
• az érzelmek megélésével és kifejezésével kapcsolatos problémák
• a közelséggel és a bensőséges kapcsolatok létrehozásával és megtartásával kapcsolatos problémák
• szorongás
• az érintés és az érintés elfogadásának nehézsége
• a beszéd előtt időszak (magzati, születés körüli időszak és az első életévek) problémáinak feldolgozása

Szomatikus problémák:

• Merevnek, feszesnek érzem bizonyos izmaimat.
• Izomhúzódással vagy ízületi rándulással küzdök.
• Ízületi fájdalmak gyötörnek: nyak-, váll-, könyök-, csípő-, térd- vagy bokafájás.
• Derék-és hátfájós vagyok, lumbágótó, isiásztól szenvedek.
• Krónikus ízületi gyulladásom van.
• Sérülés vagy műtét után szeretnék a lehető leghamarabb meggyógyulni, újra önálló lenni.
• Gyakori fejfájások kínoznak.
• Görcsösnek érzem magam, nem tudok lazítani. Este nehezen alszom el.
• Sportolóként szeretnék javítani a teljesítményemen.
• Szeretném megelőzni a sportsérüléseket, szeretnék hamar felgyógyulni a sérülésemből.
• Gyakran érzek feszülést, görcsöt, idegességet a gyomromban, beleimben, mellkasomban.

Várandósság, szülésfelkészítés, újszülött- és csecsemőgondozás:

• az édesanya érzelmi támogatása, általános közérzetének és jól létének támogatása: a várandóssággal és a szüléssel kapcsolatos aggodalmak lelki hátterének feltárása és feloldása, a testi komfortérzet segítése
• a szülőpár támogatása: a szülők kapcsolata, születendő gyermekükhöz való viszonyuk áll a fókuszban
• szülésfelkészítés
• a szülő-magzat / anya-magzat / apa-magzat kapcsolat támogatása a harmadik hónaptól kezdődően
• a születést / szülést követő időszakban a testi regenerálódás és az érzelmi folyamatok támogatása
• gyermekágyi lehangoltság, depresszió esetén
• a várandósság kritikus helyzeteiben mind testi mind pszichés vonatkozásban (időben be nem fordult magzatok, veszteség, beteg gyermek, nem kívánt gyermek)